Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Rónai Egonnal beszélgettem a magyar állampolgárság, az országérdekből történő honosítás, a korábbi letelepedési programok és a sajtóban megjelent kanadai ügy jogi hátteréről.

A közéleti vitákban gyakran egy kalap alá kerül az „állampolgárság-vásárlás”, az „országérdekből történő honosítás” és a korábbi letelepedési program. Pedig ezek jogilag eltérő kategóriák. A pontos fogalomhasználat nem puszta jogászi finomkodás: az állampolgárság az állam és az egyén közötti egyik legerősebb közjogi kapcsolat, ezért különösen fontos, hogy világosan lássuk, miről beszélünk.

Állampolgárság-vásárlás és honosítás: nem ugyanaz

A klasszikus „citizenship by investment”, vagyis befektetésért adott állampolgárság lényege az, hogy valaki előre meghatározott összeget fizet, beruház vagy adományoz, és ezért cserébe állampolgárságot kap. A máltai ügy e körben vált európai szinten is irányadóvá: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az ilyen, közvetlen ellenszolgáltatáson alapuló konstrukció összeegyeztethetetlen az uniós polgárság természetével.

A magyar jog ettől eltérő rendszert alkalmaz. Magyar állampolgárságot vásárolni nem lehet. Létezik ugyanakkor egy kivételes honosítási lehetőség azok számára, akiknek honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik. Ez azonban elvileg nem pénzügyi tranzakció, hanem egyedi állami mérlegelésen alapuló jogintézmény.

Mit jelent az, hogy „Magyarországnak fontos érdeke fűződik” a honosításhoz?

A vita középpontjában valójában ez a kérdés áll.

A magyar állampolgársági törvény nem zárt felsorolásban határozza meg, hogy pontosan mi minősül Magyarország fontos érdekének. Ez klasszikus nyitott jogfogalom: az államnak egyedi ügyekben kell mérlegelnie, hogy az adott személy honosítása miért szolgálja Magyarország érdekét.

Ez nemzetközi összehasonlításban sem ismeretlen megoldás. Sportolók, tudósok, művészek, kiemelkedő szakemberek vagy jelentős gazdasági szereplők esetében több ország is alkalmaz kivételes honosítási szabályokat. Önmagában tehát az, hogy valakit gyorsított vagy kivételes eljárásban honosítanak, még nem jelent jogsértést.

A lényegi kérdés mindig az: ki, milyen eljárásban, milyen szempontok alapján állapította meg, hogy az adott személy honosításához valóban fontos magyar államérdek fűződött.

A kanadai ügy: állami program vagy közvetítői modell?

A sajtóban megjelent kanadai ügy kapcsán különösen fontos a fogalmi tisztázás.

A jelenleg ismert információk alapján nem arról van szó, hogy a magyar állam hivatalosan árulta volna az állampolgárságot. A vita inkább arról szól, hogy megjelenhettek-e olyan magánszereplők, közvetítők vagy tanácsadók, akik pénzért azt ígérték: kapcsolataikkal, támogatásukkal vagy közreműködésükkel növelni tudják az országérdekből történő honosítás esélyét.

Ha ez igazolható lenne, az nem klasszikus állampolgársági program, hanem közvetítői modell lenne. Jogilag és közbizalmi szempontból ez azért különösen érzékeny, mert az országérdekű honosítás nem ügyintézői rutindöntés. A törvény szerint miniszteri előterjesztésre és köztársasági elnöki döntésre van szükség.

Ezért a kérdés nem az, hogy lehet-e magyar állampolgárságot venni. A válasz erre: nem. A valódi kérdés az, hogy a kivételes honosítási csatornát minden esetben rendeltetésszerűen, átlátható és ellenőrizhető szakmai szempontok alapján alkalmazták-e.

A futballpélda csak illusztráció, nem bizonyíték

A műsorban szóba került a sportolók honosításának kérdése is. A sport világában a honosítás nem szokatlan jelenség. Számos ország alkalmazza ezt a megoldást, ha egy sportoló teljesítménye, nemzetközi szereplése vagy várható eredményei alapján az állam érdekelt lehet a honosításban.

Fontos azonban különbséget tenni az illusztráció és a bizonyíték között. Önmagában az, hogy egy sportolót kivételes eljárásban honosítanak, még nem jelenti azt, hogy az eljárás jogellenes volt. A jogi vizsgálat szempontja mindig az, hogy az adott ügyben valóban fennállt-e az a konkrét államérdek, amelyre a döntést alapozták.

A letelepedési kötvény nem állampolgárságot adott

A korábbi letelepedési kötvényprogram szintén gyakran összekeveredik az állampolgárság kérdésével.

A letelepedési kötvény nem magyar állampolgárságot adott, hanem letelepedési jogot. A befektető ezzel hosszú távú magyarországi tartózkodásra vált jogosulttá, és a schengeni térségben is kedvezőbb mozgási lehetőségekhez jutott.

Ugyanakkor közvetett kapcsolat természetesen volt a két intézmény között. A magyar állampolgárság megszerzésének egyik általános feltétele a hosszabb ideje fennálló jogszerű magyarországi tartózkodás, valamint az integrációhoz kapcsolódó egyéb feltételek teljesítése. Ezért a letelepedési jog később megnyithatta az utat a honosítási eljárás felé, de nem jelentett automatikus állampolgárságot.

Másként fogalmazva: pénzért közvetlenül nem lehetett magyar útlevelet szerezni. A pénzért megszerezhető elem a letelepedési státusz volt. A magyar állampolgársághoz ezt követően külön honosítási eljárásra volt szükség, további törvényi feltételekkel.

Miért különösen érzékeny kérdés a magyar útlevél?

A magyar állampolgárság nem csupán magyar közjogi státusz. Magyarország európai uniós tagsága miatt a magyar állampolgárság egyben uniós polgárságot is jelent. Ez együtt jár a szabad mozgás, a munkavállalás, a tartózkodás és számos más uniós jogosultság lehetőségével.

A magyar útlevél nemzetközi összehasonlításban is erős úti okmánynak számít. Éppen ezért az állampolgársági rendszer integritása nemcsak belpolitikai vagy közigazgatási kérdés, hanem nemzetbiztonsági, európai uniós és bizalmi kérdés is.

Ha egy állampolgársági rendszerrel kapcsolatban felmerül, hogy abban pénzügyi, közvetítői vagy kapcsolati alapon lehet előnyt szerezni, az az egész rendszer hitelességét érinti. Ezért fontos, hogy a vitában ne politikai szlogenek, hanem pontos jogi kategóriák alapján beszéljünk.

A lényeg röviden

A magyar jog szerint állampolgárságot vásárolni nem lehet. Létezik azonban egy kivételes honosítási lehetőség azok számára, akiknek honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

A mostani vita nem arról szól, hogy létezik-e ilyen jogintézmény. A jogintézmény létezik. A kérdés az, hogy egyes ügyekben megfelelően alkalmazták-e, illetve megjelentek-e olyan közvetítők, akik pénzért hozzáférést, befolyást vagy eredményesebb ügyintézést ígértek ehhez a folyamathoz.

A jogi és közéleti tisztánlátás első lépése ezért az, hogy ne mossuk össze a befektetői állampolgárságot, az országérdekből történő honosítást és a letelepedési programokat. Három különböző jogi konstrukcióról van szó, eltérő feltételekkel, eltérő kockázatokkal és eltérő következményekkel.

Az Egyenes Beszédben arra hívtam fel a figyelmet, hogy az állampolgársági ügyek megítélésénél a pontos jogi kategóriák, az eljárási garanciák és az állami döntéshozatal átláthatósága a meghatározó szempontok.

The post Lehet-e magyar állampolgárságot vásárolni? Dr. Bátki Hanna az ATV Egyenes Beszédben appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

A harmadik országból érkező, Magyarországon dolgozó nőnek el kell hagynia az országot, mivel nem végez „tényleges munkát”. A nő éppen szült, és a hatóságok a munkaviszony megszűnésére hivatkozva visszavonták a munkavállalási engedélyét, ami a kiutasítását vonná maga után.

Idegenrendészeti ügyvédként én képviselem a családot, a családegyesítési kérelmet intézése során. A A hatóságok eljárása álláspontom szerint ellentétes az uniós irányelvekkel

• EU-s irányelv: Az EU-s irányelv alapján a magyar állampolgár kiskorú gyermek és a harmadik országbeli állampolgár szülő között függőségi viszony áll fenn. A nő tehát jogosan kérhet családegyesítési engedélyt Magyarországon, még akkor is, ha a munkaviszonya megszűnt.
• Munkajogi szabályok: Az ügyvéd rámutat, hogy a bevándorlókra is vonatkozik a magyar Munka Törvénykönyve, így nekik is jár a szülési szabadság. A tartózkodási engedély csak akkor vonható vissza, ha a munkaviszony megszűnik. A szülési szabadság alatt azonban a munkaviszony nem szűnik meg, így a kiutasítás jogellenes.

A hatóságok azt javasolták a nőnek, hogy a kérelmet otthonról, vagyis a Fülöp-szigetekről adja be, ami szintén ellentétes az uniós joggal. A történet rávilágít arra, hogy egy ilyen döntés hogyan szakíthat szét egy családot.

The post Családegyesítési üggyel kapcsolatos EU jogi probléma az OIF gyakorlatában – ATV riport appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Az idegenrendészet szakértője, dr. Bátki Hanna több mint tíz évnyi tapasztalattal a háta mögött döntött úgy, hogy saját ügyvédi irodát nyit, és a bevándorlási jogra specializálódik. Interjúnkban az új idegenrendészeti törvény kihívásairól és személyes motivációiról beszélgettünk.

Mi motivált arra, hogy a jogi pályát válaszd? Tudatosan ügyvédnek készültél?

Anyukám jelenleg is közjegyző, ezt megelőzően pedig ügyvédként dolgozott. Az ő pályája, elhivatottsága motivált arra, hogy én is jogász legyek. Az elhatározás korán megfogalmazódott bennem,hiszen szinte az ügyvédi irodájában nőttünk fel a testvéremmel együtt. Nem voltak mellékszálak, céltudatosan erre a pályára készültem a tanulmányaim során is. Az ELTE-n végeztem el a jogot és szakmai orientáció terén is határozott elképzeléseim voltak: pénzügyi-, bank- és finanszírozási joggal szerettem volna foglalkozni, ezzel is helyezkedtem el egy kisebb nemzetközi ügyvédi irodánál, ahol végigjártam a ranglétrát, ügyvédjelölttől a partnerig, majd együttműködő ügyvédként dolgoztam tovább. Kiemelten foglalkoztam projektfinanszírozással, amit nagyon élveztem. A pályám első 10 évét ez az időszak határozta meg, rengeteget tanultam az itt eltöltött idő alatt, kinyílt számomra a világ. Már nagyon korán elsajátíthattam az önállóságot, a kezdetektől arra tanítottak, hogy egyedül, ellenőrzés nélkül is kiváló minőségű munkát küldjünk az ügyfél számára. Ezt a színvonalat pedig nem csak a jogi tudásban várták el, a munka minősége, megjelenése is hangsúlyos volt.

Mi késztetett végül arra, hogy saját ügyvédi irodát nyiss?

Mindig is az volt a vágyam, hogy saját irodám legyen. A gyerekválallás minden nő életében alakít kicsit a pályáján. Én a második gyermekünk születése után éreztem úgy, hogy önállósodni szeretnék. Ekkor merült fel az a kérdés is, hogy folytassam-e a finanszírozási jogi területet, vagy más felé nyissak.

Végül az idegenrendészet lett a szakterületed.

A férjem szintén ügyvéd, ő azonban büntetőjoggal foglalkozik. Az ő egyik ügyén keresztül találkoztam az idegenrendészettel. Felmerült kérdésként, hogy mi történik az ügyfelével, ha Magyarország nem adja ki annak az államnak, aki kéri, de közben lejár a vízuma, nincs tartózkodási engedélye, tehát az ügy az idegenrendészeti eljárással is összefonódott azáltal, hogy itthon maradt az ügyfél. Ekkor kezdtem ezzel a területtel foglalkozni először, ami nem volt könnyű vállalkozás, mivel az idegenrendészeti- és a bevándorlási jogot nem oktatják az egyetemen. Amíg otthon voltam a gyerekekkel, egy évig tudatosan ezt tanultam, majd a munkához visszatérve erre a területre fókuszálva nyitottam praxist. Jelenleg szinte csak ezzel foglalkozom, elenyésző egyéb típusú ügyeim vannak..

Itt nem csak az általános bevándorlásra gondolok, aminél a legegyszerűbb eset, hogy valaki idejön egy konkrét céllal, mert itt él a családtagja, vagy itt vállal munkát és van munkaszerződése, és ezek engedélyezését szeretné lebonyolítani. A másik izgalmas terület, amire specializálódtam, a kiutasításos ügyek, amikor már itt lévő harmadik országbeliek kerülnek olyan helyzetbe, hogy valamilyen okból, – vagy a lejáró okmányuk meghosszabbításakor, vagy egy hatósági hivatalból indult eljárás során – arról értesíti őket a hatóság, hogy visszavonják a tartózkodási engedélyüket, bevándorlási engedélyüket, nem adják meg azt, vagy kiutasítják őket nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági okból.

Milyen kihívásokat jelentett ez a váltás, saját ügyvédi irodát nyitni, új szakterületen?

Én hiszek a Google-ben. A viccet félretéve, szerencsére az internet korában élünk, ezért az új szakterület sem jelentett nehézséget, támogató hátterem van a családom által, maximálisan mellettem álltak abban, hogy más jogterület felé nyissak és saját irodám legyen, a férjem példája, aki szintén saját irodát épített fel, pedig kifejezetten inspirált és ő mindig biztos, támogató háttér. Persze nem volt könnyű az indulás, most már ajánlanak is, de az indulásnál fontos volt, hogy a weboldal és a marketing segítségével elérjem az ügyfeleket. 

Idén jelentős változást hozott az új idegenrendészeti törvény beiktatása.

Senki nem számított rá, hogy egy teljesen új idegenrendészeti törvény kerül megalkotására 2023 decemberében. Eljárások tekintetében a hivataloknak és a jogalkalmazóknak át kellett állni az új rendszerre, így 2024 januártól-márciusig csak az előző évben beadott ügyek voltak folyamatban, új kérelmeket nem lehetett benyújtani, hiszen meg kellett teremteni a technikai hátteret a jogszabály az alkalmazására. Az egyik jelentős változás a munkavállalási célú engedélyeket érintette. Az alapeljárások korábban is hasonlóan működtek, az idegenrendészeti törvényt megelőzően két fajta munkavállalási engedély létezett, az egyik amit ténylegesen munkavállalási engedélynek hívunk. 90%-ban mindenki ezt kérte, itt teljesen mindegy volt, hogy milyen munkakörben, milyen munkabérért, honnan származó harmadik országbeli kér munkavállalási célú engedélyt. A másik az EU kék kártya, ami magasan kvalifikált munkavállalók részére volt elérhető. Az új törvénnyel differenciálta ezeket a jogalkotó, megtartotta az alap munkavállalási engedélyt, amit most foglalkoztatási célúnak hívnak, emellett pedig bevezetett egy vendégmunkás célú tartózkodási engedélyt, amellyel munkaerőkölcsönzőkön keresztül bizonyos államokból könnyített feltételekkel jöhetnek be a munkavállalók. Megjelent a beruházási célú engedély is, ami pedig a nemzeti beruházásokhoz kötött tartózkodási engedély. Ezek azonban annyira speciálisak, hogy március óta, mióta működik a rendszer és új eljárásokat lehet beadni, elenyésző ilyen egyéb típusú munkavállalási engedélyt kérelmeztek. 

A másik változás, hogy visszavezették a vendégbefektetői célú tartózkodási engedélyt, ami elsőként július elsejétől alkalmazható, legalább 250 ezer euró értékű kötvényvásárlás esetén lehet hosszabb távú tartózkodási engedélyt szerezni, illetve jövő év január elsejétől lép majd hatályba ingatlanbefektetési befektetői célú engedély is, minimum 500 ezer eurós ingatlan vásárlása esetén.

Milyen kihívással találkozol az új törvény kapcsán gyakran a gyakorlatban?

Szívfájdalmam az új törvénnyel kapcsolatban, hogy ugyanúgy, mint a korábbi szabályozás esetében, az élettársakat továbbra sem ismeri el családtagként a családegyesítési engedély szempontjából. Bár a házasságkötések száma folyamatosan csökken, ez a jogszabályváltozás továbbra is kizárja az élettársakat ebből a körből. Számos olyan ügyfelem volt, akiknek harmadik országbeli élettársuk van, és évek óta együtt élnek Magyarországon, vagy éppen a magyar állampolgár élt hosszabb ideig külföldön, ahol élettársi kapcsolatba lépett partnerével. Az előző törvény sem ismerte el az élettársakat családtagként, de legalább lehetőség volt egy egyéb célú tartózkodási engedély igénylésére. Az új jogszabály azonban ezt az engedélytípust megszüntette, így az élettársak továbbra is jogi bizonytalanságban vannak. Kérdéses, hogy mi lesz azokkal az élettársakkal, akik már itt élnek, amikor lejár a tartózkodási engedélyük.

Az ügyfeleid körében inkább a munkáltatók vagy a munkavállalók dominálnak?

Nagyon vegyes a helyzet. Általában a nagyobb cégeknél a munkáltató az ügyfelem, és én kezelem a harmadik országbeli munkavállalóik idegenrendészeti ügyeit. Azonban előfordulnak egyedi esetek is, amikor a munkáltató felajánlja az állást, de nem nyújt támogatást az engedélyezési folyamatban. Ilyenkor a munkavállaló lesz az ügyfelem.

Látsz olyan területet, ahol az új jogszabály nagyobb előnyt vagy épp hátrányt jelenthet valamelyik fél számára?

Az új törvény bizonyos szempontból nehezítette a harmadik országbeli munkavállalók helyzetét. Korábban, ha valaki több éve dolgozott itt, lehetősége volt korlátlan számban meghosszabbítani a munkavállalási engedélyét, az itt töltött évek kumulálódtak, ami lehetővé tette, hogy később letelepedési engedélyt kérjenek. Az új szabályozás azonban ezt megváltoztatta: most már az engedélyek meghosszabbítása korlátozott, és az itt töltött évek nem kumulálódnak ugyanúgy, mint korábban. Ez különösen hátrányosan érinti azokat a munkavállalókat, akik képesítés nélküli munkakörökben dolgoznak, és nem rendelkeznek olyan jövedelmi szinttel, ami szükséges lenne a letelepedési engedély megszerzéséhez. Ugyanakkor azok, akik megfelelő szakmai képesítéssel és jövedelemmel rendelkeznek, valószínűleg most is teljesíteni tudják a letelepedéshez szükséges feltételeket, így számukra a törvényváltozás kevésbé jelentős.

Említetted, hogy néha munkajogi kérdésekkel is foglalkozol, különösen a harmadik országbeli munkavállalók esetében. Mesélnél erről kicsit bővebben?

Esetükben gyakran előfordulnak munkajogi kérdések, mivel ők jellemzően határozott idejű munkaszerződéssel dolgoznak. Ez számos kihívást hoz magával, különösen a felmondások és a szerződésmódosítások terén. Gyakori, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló felmondási szándéka jogi problémákat vet fel, különösen, ha a munkavállaló határozott időre szerződött. Emellett olyan kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a munkakör-módosítás, bérváltoztatás vagy munkahelyváltás.

Az új bevándorlási törvény újabb kihívást hozott a kiküldetési célú tartózkodási engedély bevezetésével is. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar cég külföldre küldi a munkavállalóját, akkor szükség lehet egy külön tartózkodási engedélyre a kiküldetés időtartamára. Ez a szabály tagállamonként változhat, ezért minden esetben egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott országban milyen engedélyekre van szükség.

Van olyan eset, amely különösen emlékezetes számodra?

Volt egy időszak, amikor számos nemzetbiztonsági okból történő kiutasításos ügy került hozzám. Ezek az esetek különösen nehezek, mivel a nemzetbiztonsági indokok általában titkosítva vannak, és még az ügyfél sem ismerheti meg a konkrét okokat. A jelenlegi magyar bírósági gyakorlat szerint az eljáró bíró betekinthet az ügy irataiba, de az ügyfél és az ügyvédje csak a találgatásokra hagyatkozhatnak. Volt egy ügyfelem, aki hatéves kora óta Magyarországon élt, folyékonyan beszélt magyarul, itt végezte az egyetemet, és magyar állampolgár volt a felesége is, akivel már volt egy közös gyermekük, és szerettek volna még egyet. Ekkor kapta meg azt a határozatot, amely szerint nemzetbiztonsági okokból kiutasítják az országból. Ez egy rendkívül nehéz ügy volt, hiszen az ügyfelem Magyarországot tekintette hazájának, itt élt a családjával, és fennállt a veszélye annak, hogy nemcsak kiutasítják, de több évre beutazási tilalmat is kap. Végül megnyertük az ügyet, és emlékszem, a tárgyalóteremben mindenki zokogott a megkönnyebbüléstől.

The post “Mindenki zokogott a megkönnyebbüléstől” – interjú dr. Bátki Hannával appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Mi az a közbiztosnági veszélyeztetés tartózkodási engedély visszavonása esetén?

A hatályos bevándorlási törvény rendelkezései szerint tartózkodási engedélyt (akár munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, akár más célú tartózkodási engedélyt) az kaphat, akinek beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a Rendőrség véleményét kéri ki abban, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti-e Magyarország közbiztonságát.

A gyakorlatban a rendőrség megállapítja a közbiztonsági veszélyeztetést, ha a harmadik országbeli állampolgár korábban követett el bűncselekményt, tekintet nélkül arra, hogy a büntető eljárás befejeződött-e vagy sem. A bűncselekmény tárgya sem befolyásolja azt, hogy megállapítsa a rendőrség a közbiztonsági veszélyeztetést, tehát bármilyen, akár a legcsekélyebb súllyal bíró bűncselekmény elkövetése is okot adhat arra, hogy a tartózkodási engedély visszavonása bekövetkezzen. Abban a kérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti-e Magyarország közbiztonságát, a rendőrség véleményét szerzi be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, amely az idegenrendészetre kötelező erejű.

Tartózkodási engedély visszavonása a gyakorlatban

Praxisomban többek között ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetést kapó ügyfelemnek a tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmét utasították el.  Egy másik esetben pedig 25 évvel ezlőtti bűncselekmény, egy harmadik esetben pedig 10 évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt utasította el a tartózkodási engedély iránti kérelmét a bevándorlási hivatal ügyfeleimnek. Mit tehet ilyenkor a harmadik országbeli? Fellebbeznie kell. A fellebbezés során a rendőrség másodfokú szerve vizsgálja felül az elsőfokú szerv első álláspontját. Természetesen a felülvizsgálat a benyújtott fellebbezés alapján történik, ezért fontos, hogy a fellebbezés azokra a jogi problémákra koncentráljon, ami oda vezetett, hogy a tartózkodási engedélyt visszavonták.

Tartózkodási engedély visszavonása ügyekben sikeres fellebbezések

A paxisomban előfordult közbiztonsági okból elutasított tartózkodási engedély ügyekben sikeresen fellebbeztünk és nyertük meg az ügyeket.

Az ügyek esetében többször előfordult, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye úgy került megtagadásra vagy visszavonásra, hogy a kiszabott büntetést már kitöltötte és a törvény erejénél fogva mentesült a büntetett előélethet fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, tehát őt emiatt hátrányos jogkövetkezmény már nem érhetné. Hátrányos jogkövetkezmény az is, ha emiatt őt közbiztonságot veszélyeztetőnek minősítik és nem kaphat tartózkodási engedélyt. A döntés a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Minden esetben vizsgálnia kell azt is, hogy a harmadik országbeli állampolgár közvetlen és jelen idejű veszélyt jelent-e a közbiztonságra.

Legutolsó ilyen ügyemben a harmadik országbeli állampolgár ügyfelem a munkavállalási célú tartózkodási engedélyét nem kapta meg, mert a 12 évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény miatt a rendőrésg megállapította a közbiztonsági veszélyeztetést. Nem volt tekintettel arra sem, hogy sem előtte, sem az azóta eltelt 12 évben semmilyen bűncselekményt vagy szabálysértést nem követett el. A tét nagy volt, ugyanis nemcsak arról volt szó, hogy tartózkdási engedélyt nem fog kapni, hanem tartózkodási engedély nélkül Magyarországon sem tartózkodhat tovább, és magyar állampolgár gyermekével megszakadhatott volna a kapcsolattartása.

A sikeres fellebbezéssel azonban elértük, hogy a rendőrség átgondolja korábbi véleményét és az új véleményében megállapítsa, hogy ügyfelem közvetlen, jelen idejű veszélyt nem jelent a magyar társadalomra. Így elhárult az akadály az előtt, hogy megkaphassa a munkavállalási célú tartózkodási engedélyét.

Tartózkodási engedély visszavonása más okoból

Természetesen nemcsak közbiztonsági okból vonható vissza tartózkodási engedély. A hatályos jogszabály szerint tartózkodási engedély visszavonásának van helye akkor is, ha beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti. Továbbá azt is vizsgálja a bevándorlási hivatal, hogy az érintett személy nem áll kiutasítás vagy beutazási tilalom hatálya alatt. A közegészségügyi veszélyeztetés során a kérelmezőnek a tartózkodási engedély iránti kérelem nyomtatványon külön nyilatkoznia kell arról, hogy szenved-e bármilyen fertőző betegségben.

The post Tartózkodási engedély visszavonása appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

A hatályos jogszabály szerint Magyarországon tartózkodási engedélyt az kaphat, aki nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét. Továbbá nem kaphat letelepedési engedély az, aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.

Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási tilalom

Az idegenrendészeti hatóság kiutasítást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti. A kiutasítást nemzetbiztonsági okból az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslatára rendeli el úgy, hogy tulajdonképpen az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslatát megmásíthatatlannak tekinti, attól nem tér el és elrendeli a harmadik országbeli állampolgár kiutasítását. Az Alkotmányvédelmi Hivatal jellemzően a javaslatában nemcsak a kiutasításra tesz javaslatot, hanem azzal egyidejűleg beutazási és tartózkodási tilalmat is előír.

A jogszabály speciális szabályt állapít meg a bevándoroltakra és a letelepedettekre

A bevándoroltként vagy letelepedettként Magyarországon tartózkodó személy csak akkor utasítható ki, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan sérti. Garanciális szabály, hogy a bevándorolt, letelepedett személy kiutasítását elrendelő határozatot az idegenrendészeti hatóság meghatározott szempontok mentén hozza meg.

Milyen szempontokat kell vizsgálnia az idegenrendészeti hatóságnak bevándoroltak esetén?

Az idegenrendészet igazgatóságnak a kiutasítás kapcsán figyelembe kell vennie és mérlegelnie kell a harmadik országbeli állampolgár:

1. magyarországi tartózkodásának időtartamát;
2. korát, családi körülményeit, kiutasításának lehetséges következményeit a családtagjaira nézve;
3. a harmadik országbeli állampolgár kötődését Magyarországhoz, illetve származási országához fűződő kapcsolatainak hiányát.

Az ügyvédként nálam megforduló ügyekben azzal a problémával találkozom, hogy az idegenrenészeti hatóság elmulaszt mérlegelni. Az idegenrendészeti hatóság pusztán annyit mond, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal megfefelő szaktudással rendelkezik. Emiatt jogszabály alapján az idegenrendészeti hatóság a kiutasítástól nem térhet el. Ez a joggygakorlat azonban, most már sikerre vitt ügyeim alapján is, téves. A bevándorolt és letelepedett személyek ügyében az idegenrenészeti hatóságnak igenis figyelembe kell vennie a fenti személyes körülményeket. A körülmények mérlegelése alapján pedig joga van az Alkotmányvédelmi Hiavatl javaslatától eltérni és a kiutasítást mellőzni.

Ügyeim kiutasítás területén

2022. január 12-én a Fővárosi Törvényszék előtt tárgyaltam idegenrendészeti kiutasítás ügyet. Ügyfelem 6 éves kora óta Magyarországon él, bevándorolt státuszú. Magyarországon rendelkezik jövedelemmel, lakással, magyar államplgár felesége és magyar állampolgár kiskorú gyermeke van. A kiutasítását az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslatára rendelte el az idegenrendészeti hatóság. Tulajdonképpen papíron ugyan leírta a személyes körülményeit az ügyfelemnek (részben), de a javaslatot kötelezőnek vélve, kiutasítása mellett döntött.

A COVID-19 miatti veszélyhelyzet miatt még a kiutasítás végrehajtásának halasztását sem kérhettük, illetve kértük pertaktikai okból, de azt elutasították. A tárgyalás előtt 1 héttel az idegenrendészet már megszervezte a kitoloncolását, a tárgyalást követő második napra megszervezték a hazautazását abba az országba, ahol 6 éves kora óta nem élt. A tárgyaláson sikeresen hivatkoztam arra, hogy az idegenrendészetnek mérlegelési jogköre van a bevándoroltak, letelepedettek esetében a kiutasítás kérdésében. Ha a személyes körülményekkel szemben a kiutasítás aránytalan, akkor dönthet úgy, hogy az Alkotmányvédelmi javaslattól eltér és nem utasítja ki ügyfelemet. A bíróság döntése jogerős. Boldog egy család.

The post Kiutasítás appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

A magyar cégeknek a jelen (2022) helyzetben égető munkaerő igénye van. Sok cég foglalkoztat külföldieket (például ukránokat, indiaiakat) az építő iparban, de a mezőgazdaságban is. Ennek ellenére a idegenrendészeti eljárás rendkívül szigorú és bürokratikus. Tapasztalt ügyvédre és precíz munkavégzésre van szükség, hogy a külföldről toborzott munkaerő minél előbb munkába léphessen.

A külföldiek magyarországi munkavállalásának ügye nagyon fontos ügyvédi kihívás aminek örömmel teszek eleget.

Külföldi munkavállalók magyarországi tartózkodási engedélyének legfontosabb szabályai

Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU tagállamok állampolgáraira is.

Milyen engedélyek léteznek a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt.) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén – a jogszabályban meghatározott kivétellel –

1. az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
2. a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély?

A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania a jogszabály mellékletében meghatározott formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál.

Kivételek:

1. a kérelmet a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki,
2. a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni.

A külföldiek magyarországi munkavállalási engedélyét akkor kell kiadni, ha

1. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és
2. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
3. a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy

1. a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
2. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a munkavállalási engedély kiadásának további feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

Milyen mellékletei vannak a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó kérelemnek?

A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét (a szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével) hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e.

Az engedély érvényessége

A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

Az egyéni engedély legfeljebb két évre adható. Az egyéni engedély meghosszabbítható.

Ettől eltérően a fogadási megállapodás alapján kutatást végző kutató esetében az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás érvényességi időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg.

Mikor nem kell engedély külföldi munkavállaló foglalkoztatására?

A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre. A foglalkoztatási törvény felhatalmazása alapján törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályait kormányrendelet tartalmazza.

Mi minősül munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak?

Azokon az eseteken felül, amikor valaki nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is,

1. ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá
2. ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.

Mi a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás következménye?

A munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak két jelentős következménye van:

1. a munkaügyi bírság kiszabása,
2. a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megtiltása és kiutasítása.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörében munkaügyi bírságot szabhat ki. A munkaügyi bírság legkisebb összege harmincezer forint, melyet a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével határoz meg. Bizonyos esetekben a hatóság nem mérlegelhet, hanem tételes összegű bírságot kell kiszabnia, pl. a harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása esetén.

A másik következmény a harmadik országbeli állampolgárt érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az országból, amelyről az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság dönt.

Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása

Az EU/EGT államok állampolgárai, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ez azt jelenti, hogy Magyarország a közösségi jogot alkalmazza a munkavállalók szabad áramlása területén.

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre jelenleg a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén állampolgárokra és – állampolgárságtól függetlenül – hozzátartozóikra terjed ki.

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni valamennyi szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.

A bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

(forrás: magyarorszag.hu)

Más bevándorlási cikkeim

The post Külföldiek magyarországi munkavállalása appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

2020. november 9-én az Info Rádióban adtam interjút az akkor még tervezett kijárási tilalommal vagy korlátozással kapcsolatban a koronavírus (COVID-19) járvány miatt.

Az éjfél előtt nem sokkal megjelent 484/2020 (XI.10.) Kormányrendeletből már tudjuk, hogy a tilalom este 8 óra és reggel 5 óra között áll fenn, ami kor mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. Ettől eltérni csak az alábbi esetekben lehet:

• egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
• munkavégzés céljából,
• a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre,
• a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
• versenyszerűen sportoló számára tartott edzésen való részvétel céljából.

A Kormányrendelet végül rendezte a kutyatulajdonosok helyzetét is, így kutyasétáltatás céljából a lakóhely elhagyható, de csak a lakóhelytől számított 500 méteres körzetben.

Új szabályozásként mondja ki a rendelet, hogy a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt
közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken kötelező a maszkviselés. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok kijelölhetik azokat a zónákat, ahol a maszkviselés kötelező a közterületen vagy akár általánosságban is elrendelhetik a maszkviselést.

A koronavírus miatt elrendelt kijárási tilalom alatti időben munkát végző vagy munkából hazatérő személyek dokumentummal kötelesek igazolni esetleges igazoltatásuk esetén, hogy igazoltan tartózkodnak éppen közterületen. A kijárási tilalom alóli mentesüléshez az igazolás letölthető itt.

Infó Rádió interjú meghallgatása:

The post Kijárási tilalom a koronavírus járvány miatt appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Ebben a bejegyzésemben a nemzeti letelepedési engedély 2019. január 1-jét követő egyes új feltételeiről és annak értelmezéséről írok egy sikerrel befejeződött ügyem ismertetésével.

Nemzeti letelepedési engedély vs. állandó tartózkodási kártyával rendelkezők

Korábbi, állandó tartózkodási kártyáról szóló bejegyzésemben már írtam, hogy a magyar állampolgár házastársa állandó tartózkodási kártyára jogosult, amennyiben:

• öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott, és
• a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően 2 éve kötötték, és
• az életközösségük folyamatosan fennáll.

2019. január 1-vel a házastársak számára biztosított állandó tartózkodási kártya megszűnt. 

Azon  harmadik országbeli állampolgár, aki 2019. január 1-jén érvényes, magyar állampolgár családtagja részére kiállított állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, az állandó tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártáig kérelmére feltételek vizsgálata nélkül nemzeti letelepedési engedélyt kap.

Nemzeti letelepedési engedélyből való kizárás

Fentiektől eltérően azonban nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja (házastársa) többek között akkor, ha:

a) a magyar állampolgárral fennálló házasság a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadásától számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg; vagy

b) a magyar állampolgárral fennálló tényleges életközösség nem áll fenn.

A fenti a) pont szerint nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az, akinek a házassága az állandó tartózkodási kártya megszerzésétől számított 3 éven belül szűnt meg. Azaz ebből az következik, hogy az a magyar állampolgár házastársa, akinek a magyar állampolgárral kötött házasság az állandó tartózkodási kártya megszerzésétől számított 3 év után szűnt meg, nemzeti letelepedési engedélyt kaphat.

Ugyanakkor a b) pont kizárja a nemzeti letelepedési engedélyre jogosultak köréből azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek magyar állampolgárral életközössége nem áll fenn.

A fentiek olyan jogszabályi előírások, amelyeknél egyik feltétel kizárja a másikat. Ez a probléma merült fel az egyik sikerrel lezárult ügyemben is.

Az említett ügyemben ügyfelem házassága közel 9 év után szűnt meg, tehát teljesült a 3 évet meghaladó szabály. Állandó tartózkodási kártyája lejárta előtt nemzeti letelepedési engedélyt kért. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azonban kérelmét elutasította amiatt, hogy magyar állampolgárral nem áll fenn életközössége. Az ügyben fellebbezéssel éltem.

A fellebbezésemben kifejtettem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé a jogértelmezési dilemmát. A törvény egyik pontjának alkalmazhatósága kizárja a másikat. Levezettem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé azt is, hogy az Szmtv. 94.§ (2) bekezdés e) pontja alapján egyértelmű, hogy a jogalkotói szándék is az volt, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a házassága 3 éven túl bomlott fel, nemzeti letelepedési engedélyre legyenek jogosultak.

Az ominózus ügy sikerrel zárult. Ügyfelem megkapta a letelepedési engedélyét. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság elfogadta érvelésemet.

The post Nemzeti letelepedési engedély házastársak esetén appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

EU Kék kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat a tartózkodási engedélyekre vonatkozó általános feltételeken túl:

• akinek a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;
• az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak; és
• Magyarország területén valós bejelentett lakcíme van.

EU Kék Kártya speciális feltételei

Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés igazolása az alábbiak szerint történhet:

a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható. Amennyiben a felsőfokú szakképzettséget igazoló dokumentum nem magyar nyelven került kiállításra, akkor annak Országos Fordító Iroda által hiteles fordítással ellátott magyar fordítása szükséges. A felsőfokú végzettségnek és a betölteni kívánt állásnak illeszkednie kell egymáshoz.

Az EU Kék Kártya esetében alkalmazandó legkisebb munkabér 2026-ban 1.001.048 HUF.

EU Kék kártya Érvényességi ideje

A Kék Kártya érvényességi ideje nem lehet kevesebb mint egy év. Ha a foglalkoztatás ennél rövidebb időtartamra szól, akkor a szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani. Az EU Kék Kártya érvényességi ideje nem lehet több mint négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

Az érvényességi idő megállapításának a Bevándorlási Hivatal figyelembe veszi a kérelmező útlevelének érvényességi idejét is. A kérelmező úti okmányának érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie, azaz a lejárat napján az útlevélnek még érvényesnek kell lennie.

A kérelem elbírálásának ideje 90 nap.

Más Európai Unió tagállama által kiadott kék kártya

Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat Magyarországon kék kártyát, ha:

a kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és rendelkezik a kiadásának törvényben meghatározott feltételeivel.

Eljárási díj

Az kérelem benyújtásakor fizetendő eljárási díj 26.000 Ft. Az engedély meghosszabbításáért fizetendő eljárási díj 26.000 Ft.

The post EU Kék kártya appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély harmadik országbeli állampolgár kaphat, ha tartózkodásának célja munkaviszonyban vagy ehhez hasonló jogviszonyban történő munkavégzés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje maximum kettő év, azaz maximum ennyi időre kérhető. Az engedély lejárata előtt meghosszabbítható, de a meghosszabbított idő sem lehet több mint plusz 2 év.

Milyen dokumentumok kellenek a munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez

A munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez a két legfontosabb dokumentum az érvényes munkaerő igény és a foglalkoztatóval kötött elő-munkaszerződés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti eljárás összevonteljárás, amely összevont engedélyt eredményez, azaz tartózkodásra és munkavállalásra jogosítja a tulajdonosát egyszerre.

Mi az az összevont engedély?

Összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra is együttesen jogosítja.

Elő-munkaszerződés: a létesítendő munkaviszony igazolására a harmadik országbeli állampolgárnak a magyar munkáltatóval elő-munkaszerződést kell kötnie, amiben előre meg kell állapodniuk

1. a tényleges munkakörről,
2. a munkabérről,
3. a munkába állás várható kezdetéről,
4. a munkaviszony időtartamáról,
5. a munkavégzés helyéről,

Ezeken kívül a munkakör betöltéséhez szükséges munkatapasztalatot és képesítést rögzíteni kell, feltéve, hogy a betöltendő munkakör végzettséghez kötött. A várható munkába állás kezdete nem lehet későbbi mint a tartózkodási engedély iránti kérelem beadását követő 120 nap.

Azon jogi személyek tulajdonosát, vezető tisztségviselőjét, akik tényleges munkát is kívánnak végezni (a vezető tisztviselői, képviseletei tevékenységük mellett) és munkavállalás céljából terjesztik elő a tartózkodási engedély iránti kérelmüket, a fenti iratok mellett a jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyt kérelmezőknek előírt igazoló iratok csatolására is felhívhatja az eljáró hatóság.

Munkaerő igény bejelentése a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzése során

harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához érvényes munkaerő-igény szükséges. A munkaerőigényt a foglalkoztatónak kell benyújtania. Érvényes munkaerő igénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató:

1. a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,
2. a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
3. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

A munkaerő igény érvényességének idejét 10 napnál hosszabb időszakban kell meghatározni.  A munkaerőigényt annál a fővárosi kerületi vagy járási hivatalnál kell bejelenteni, amelynek területén a munkavállaló foglalkoztatása történik. Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása több vármegye területén fog történni, vagy esetleg országosan, akkor a munkaerőigényt a foglalkoztató székhelye szerinto foglalkoztatási hivatalnál kell benyújtani.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

A munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a munkavállalási engedélyben szereplő időre adja ki a harmadik országbeli munkavállalónak. A munkavállalási engedély legfeljebb két évre adható ki, tehát a tartózkodási engedély érvényességi ideje sem lehet ennél több. Amennyien azonban a kérelmező útlevelének érvényességi ideje a kérelmezett időnél hamarabb lejár, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az útlevl érvényességének idejét fogja figyelembe venni, függetlenül attól, hogy mennyi időre kérte a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélyt. A munkavállalási engedély meghosszabbítható.

A munkaszerződésen és a munkaerő igényen kívül milyen egyéb dokumentumok szükségesek a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez?

A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is:

1. magyarországi lakóhelyének igazolása: bérleti szerződés, szívességi használati szerződés vagy saját ingatlantulajdon is lehet. A hasznos alapterületet úgy kell számolni, hogy az ott lakókra minimum 6nm jusson fejenként.
2. teljes körű egészségbiztosítás: tekintettel arra, hogy a kérelmező az első alkalommal még nem lesz biztosított a kérelmezés időpontjában, magánbiztosító biztosítása szükséges annak érdekében, hogy az engedélyt megkapja. A tartózkodási engedély megszerzését követően és a munkaviszony létrejöttét követően a magyar állampolgárokhoz hasonlóan TB biztosított lesz a harmadik országbeli munkavállaló is.
3. megtakarítás igazolása bankszámla kivonattal vagy egyéb módon: 3 havi bankszámlakivonat szükséges. Azt szükséges igazolni, hogy a Magyarországra való be- és kiutazás költségét a harmadik országbeli állampolgár fedezni tudja.
4. érvényes útlevél: a kérelmező útlevelének érvényességi idejének le kell fednie a tartózkodás időtartamát.
5. A harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.

Olvassa el más idegenrendészeti témájú cikkeimet is

The post Munkavállalási célú tartózkodási engedély appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.