Ügyvédként a legtöbb ügyemet a magyar cégek által foglalkoztatott külföldi (harmadik országbeli) a külföldiek magyarországi munkavállalásával, a munkavállalók tartózkodási engedélyével kapcsolatos eljárások jelenti.
A magyar cégeknek a jelen (2022) helyzetben égető munkaerő igénye van. Sok cég foglalkoztat külföldieket (például ukránokat, indiaiakat) az építő iparban, de a mezőgazdaságban is. Ennek ellenére a idegenrendészeti eljárás rendkívül szigorú és bürokratikus. Tapasztalt ügyvédre és precíz munkavégzésre van szükség, hogy a külföldről toborzott munkaerő minél előbb munkába léphessen.
A külföldiek magyarországi munkavállalásának ügye nagyon fontos ügyvédi kihívás aminek örömmel teszek eleget.
Külföldi munkavállalók magyarországi tartózkodási engedélyének legfontosabb szabályai
Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU tagállamok állampolgáraira is.
Milyen engedélyek léteznek a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt.) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén – a jogszabályban meghatározott kivétellel –
- az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
- a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély
alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély?
A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania a jogszabály mellékletében meghatározott formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál.
Kivételek:
- a kérelmet a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki,
- a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni.
A külföldiek magyarországi munkavállalási engedélyét akkor kell kiadni, ha
- a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és
- a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
- a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
- a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
- hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.
Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a munkavállalási engedély kiadásának további feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
Milyen mellékletei vannak a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó kérelemnek?
A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét (a szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével) hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e.
Az engedély érvényessége
A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.
Az egyéni engedély legfeljebb két évre adható. Az egyéni engedély meghosszabbítható.
Ettől eltérően a fogadási megállapodás alapján kutatást végző kutató esetében az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás érvényességi időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg.
Mikor nem kell engedély külföldi munkavállaló foglalkoztatására?
A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre. A foglalkoztatási törvény felhatalmazása alapján törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályait kormányrendelet tartalmazza.
Mi minősül munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak?
Azokon az eseteken felül, amikor valaki nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is,
- ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá
- ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.
Mi a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás következménye?
A munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak két jelentős következménye van:
- a munkaügyi bírság kiszabása,
- a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megtiltása és kiutasítása.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörében munkaügyi bírságot szabhat ki. A munkaügyi bírság legkisebb összege harmincezer forint, melyet a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével határoz meg. Bizonyos esetekben a hatóság nem mérlegelhet, hanem tételes összegű bírságot kell kiszabnia, pl. a harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása esetén.
A másik következmény a harmadik országbeli állampolgárt érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az országból, amelyről az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság dönt.
Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása
Az EU/EGT államok állampolgárai, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ez azt jelenti, hogy Magyarország a közösségi jogot alkalmazza a munkavállalók szabad áramlása területén.
Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre jelenleg a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén állampolgárokra és – állampolgárságtól függetlenül – hozzátartozóikra terjed ki.
A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni valamennyi szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.
A bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
(forrás: magyarorszag.hu)
