Nemzeti letelepedési engedély csere 2019. január 1-től

Ebben a bejegyzésemben a nemzeti letelepedési engedély 2019. január 1-jét követő egyes új feltételeiről és annak értelmezéséről írok egy sikerrel befejeződött ügyem ismertetésével.

Nemzeti letelepedési engedély vs. állandó tartózkodási kártyával rendelkezők

Korábbi, állandó tartózkodási kártyáról szóló bejegyzésemben már írtam, hogy a magyar állampolgár házastársa állandó tartózkodási kártyára jogosult, amennyiben:

• öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott, és
• a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően 2 éve kötötték, és
• az életközösségük folyamatosan fennáll.

2019. január 1-vel a házastársak számára biztosított állandó tartózkodási kártya megszűnt. 

Azon  harmadik országbeli állampolgár, aki 2019. január 1-jén érvényes, magyar állampolgár családtagja részére kiállított állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, az állandó tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártáig kérelmére feltételek vizsgálata nélkül nemzeti letelepedési engedélyt kap.

Nemzeti letelepedési engedélyből való kizárás

Fentiektől eltérően azonban nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja (házastársa) többek között akkor, ha:

a) a magyar állampolgárral fennálló házasság a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadásától számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg; vagy

b) a magyar állampolgárral fennálló tényleges életközösség nem áll fenn.

A fenti a) pont szerint nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az, akinek a házassága az állandó tartózkodási kártya megszerzésétől számított 3 éven belül szűnt meg. Azaz ebből az következik, hogy az a magyar állampolgár házastársa, akinek a magyar állampolgárral kötött házasság az állandó tartózkodási kártya megszerzésétől számított 3 év után szűnt meg, nemzeti letelepedési engedélyt kaphat.

Ugyanakkor a b) pont kizárja a nemzeti letelepedési engedélyre jogosultak köréből azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek magyar állampolgárral életközössége nem áll fenn.

A fentiek olyan jogszabályi előírások, amelyeknél egyik feltétel kizárja a másikat. Ez a probléma merült fel az egyik sikerrel lezárult ügyemben is.

Az említett ügyemben ügyfelem házassága közel 9 év után szűnt meg, tehát teljesült a 3 évet meghaladó szabály. Állandó tartózkodási kártyája lejárta előtt nemzeti letelepedési engedélyt kért. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azonban kérelmét elutasította amiatt, hogy magyar állampolgárral nem áll fenn életközössége. Az ügyben fellebbezéssel éltem.

A fellebbezésemben kifejtettem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé a jogértelmezési dilemmát. A törvény egyik pontjának alkalmazhatósága kizárja a másikat. Levezettem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé azt is, hogy az Szmtv. 94.§ (2) bekezdés e) pontja alapján egyértelmű, hogy a jogalkotói szándék is az volt, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a házassága 3 éven túl bomlott fel, nemzeti letelepedési engedélyre legyenek jogosultak.

Az ominózus ügy sikerrel zárult. Ügyfelem megkapta a letelepedési engedélyét. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság elfogadta érvelésemet.