ÁLTALÁNOS TÁRSASÁGI JOGI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ PTK.-BAN
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lépett hatályba. Az új szabályozás mind struktúráját, mind tartalmát tekintve jelentős változáson esett át. Strukturális szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy az eddig külön törvény által (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) szabályozott gazdasági társaságokról szóló kógens rendelkezések az új Ptk. hatálya alá kerültek. Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó önálló rendelkezések az új Ptk. Harmadik Könyvében kerültek szabályozásra. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok jelentősen kibővültek, így a jogszabályi rendelkezések alkalmazásánál nemcsak az adott gazdasági társaság vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem ezzel párhuzamosan a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat is.
DISZPOZITIVITÁS
A jogi személyekre irányadó közös szabályok között az új Ptk. egyik leglényegesebb új eleme az, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályozás diszpozitiv. A diszpozitiv szabályozás azt jelenti, hogy a jogi személy létrehozásáról a személyek szabadon rendelkeznek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg, azaz nagyfokú szabadságot kapnak abban, hogy a létesítő okiratban az új Ptk. rendelkezéseitől eltérjenek. Az alábbi esetekben azonban a diszpozitiv szabályozás ellenére sem lehet eltérni az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól: a) ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti; vagy c) az eltérés a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény átmeneti rendelkezéseket biztosít az új jogszabályi környezethez való alkalmazkodáshoz. Többek között azt írja elő, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor már megalapított társaságok az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg döntsenek a továbbműködésükről, és az erről szóló legfőbb szervi határozatot nyújtsák be a cégbírósághoz. Erre azért van szükség, hogy a társaságok egyfajta visszajelzést adjanak arról, hogy ismerik az új Ptk. rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és ennek megfelelően vállalják a tevékenységük jogszabályi rendelkezésekkel való összhangját. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a nyilatkozat benyújtásának határideje nem lehet később, mint 2016. március 15., ezt követően a korlátolt felelősségű társaság létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A társaságok a fentiekben előírt, a továbbműködésükre vonatkozó határozat benyújtását, valamint a létesítő okiratuk új Ptk.-nak megfelelő módosítását illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül tehetik meg feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz.
ÁLTALÁNOS TÁRSASÁGI JOGI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ PTK.-BAN
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lépett hatályba. Az új szabályozás mind struktúráját, mind tartalmát tekintve jelentős változáson esett át. Strukturális szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy az eddig külön törvény által (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) szabályozott gazdasági társaságokról szóló kógens rendelkezések az új Ptk. hatálya alá kerültek. Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó önálló rendelkezések az új Ptk. Harmadik Könyvében kerültek szabályozásra. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok jelentősen kibővültek, így a jogszabályi rendelkezések alkalmazásánál nemcsak az adott gazdasági társaság vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem ezzel párhuzamosan a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat is.
DISZPOZITIVITÁS
A jogi személyekre irányadó közös szabályok között az új Ptk. egyik leglényegesebb új eleme az, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályozás diszpozitiv. A diszpozitiv szabályozás azt jelenti, hogy a jogi személy létrehozásáról a személyek szabadon rendelkeznek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg, azaz nagyfokú szabadságot kapnak abban, hogy a létesítő okiratban az új Ptk. rendelkezéseitől eltérjenek. Az alábbi esetekben azonban a diszpozitiv szabályozás ellenére sem lehet eltérni az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól: a) ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti; vagy c) az eltérés a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény átmeneti rendelkezéseket biztosít az új jogszabályi környezethez való alkalmazkodáshoz. Többek között azt írja elő, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor már megalapított társaságok az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg döntsenek a továbbműködésükről, és az erről szóló legfőbb szervi határozatot nyújtsák be a cégbírósághoz. Erre azért van szükség, hogy a társaságok egyfajta visszajelzést adjanak arról, hogy ismerik az új Ptk. rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és ennek megfelelően vállalják a tevékenységük jogszabályi rendelkezésekkel való összhangját. A korlátolt felelősségű társaságok esetében a nyilatkozat benyújtásának határideje nem lehet később, mint 2016. március 15., ezt követően a korlátolt felelősségű társaság létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A társaságok a fentiekben előírt, a továbbműködésükre vonatkozó határozat benyújtását, valamint a létesítő okiratuk új Ptk.-nak megfelelő módosítását illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül tehetik meg feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag az új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve az új Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz.
