INGATLAN FOLYAMATOS ÁRVEREZÉSE ÉS A VÉTELI AJÁNLAT

2017 márciusában az országgyűlés módosította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (Vht.).  A módosítás elfogadásakor a sajtóban több helyen kritikaként jelent meg, hogy a jogszabály érintett módosításával elhúzódnak a végrehajtási eljárások, a hitelintézetek megtérülésésének hatékonysága kérdésessé válik. Lássuk jogi szempontból mit is jelent a módosítás a hitelezők és adósok szemszögéből.

Az érintett módosítás a Vht. 159.§ (8) bekezdését érintette, amely szerint „Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést úgy tűzi ki, hogy a lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 90%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.”

Kire vonatkozik a módosítás?

A vételi ajánlat minimális összegére vonatkozó jogszabály módosítás kizárólag azokra az ingatlan árverésekre vonatkozik, amelynek alapja fogyasztóval kötött szerződésből származó követelés. Tehát a gyakorlatban a hitelintézetek és a fogyasztónak minősülő személyek között létrejött szerződésből (kölcsönszerződés) származó követelések folytán indított és lefolytatott ingatlan árverések esetén alkalmazandó a minimális 90%-os vételi ajánlat.

Mikor alkalmazandó a 90%-os előírás?

A végrehajtási eljárás egy többlépcsős folyamat. Amikor a végrehajtó elindítja az árverést, az érintett ingatlan először az Ingatlanárverési Hirdetmények között kerül árverezésre. Amennyiben ez az első árverés sikertelen, akkor a végrehajtó a következő körben a Sikertelen Ingatlanárverési Hirdetmények között bocsátja árverésre az ingatlant.  Ennek sikertelensége esetén egy ún. ingatlan átvételi eljárás veheti kezdetét.

A hivatkozott jogszabályhely előírása szerint a 90%-os vételi ajánlat abban az esetben alkalmazandó, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt. Tehát a szabály alkalmazásához szükséges, hogy (i) az ingatlan a Folyamatos Ingatlanárverési Hirdetmények között kerüljön árverezésre, amelyre akkor kerülhet sor, ha az előzőekben említett árverési eljárások és az átvételi eljárás is sikertelen volt és (ii) a Folyamatos Ingatlanárverési Hirdetmények között történő közzététel óta egy év elteljen.

A lakóingatlan árverése az első árverés során

Fontos megemlíteni, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekből eredő ingatlan árverésekkel kapcsolatban a jogalkotó még több helyen módosította a Vht.-t. Az egyik legjelentősebb módosítás az, hogy lakóingatlan árverése esetén az érvényesen tehető véteki ajánlatnak meg kell egyeznie legalább a lakóingatlan kikiáltási árával. Ez a módosítás azt teszi lehetővé, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a lakóingatlanok minimum becsértéken kerüljenek értékesítésre az árverés során, amely szabály a fogyasztót védi, a hitelezőt azonban a megtérülés szempontjából akadályoztathatja.

Kérdése van?

Ha úgy érzi, hogy tudok segíteni, keressen bátran.