A harmadik országból érkező, Magyarországon dolgozó nőnek el kell hagynia az országot, mivel nem végez „tényleges munkát”. A nő éppen szült, és a hatóságok a munkaviszony megszűnésére hivatkozva visszavonták a munkavállalási engedélyét, ami a kiutasítását vonná maga után.

Idegenrendészeti ügyvédként én képviselem a családot, a családegyesítési kérelmet intézése során. A A hatóságok eljárása álláspontom szerint ellentétes az uniós irányelvekkel

• EU-s irányelv: Az EU-s irányelv alapján a magyar állampolgár kiskorú gyermek és a harmadik országbeli állampolgár szülő között függőségi viszony áll fenn. A nő tehát jogosan kérhet családegyesítési engedélyt Magyarországon, még akkor is, ha a munkaviszonya megszűnt.
• Munkajogi szabályok: Az ügyvéd rámutat, hogy a bevándorlókra is vonatkozik a magyar Munka Törvénykönyve, így nekik is jár a szülési szabadság. A tartózkodási engedély csak akkor vonható vissza, ha a munkaviszony megszűnik. A szülési szabadság alatt azonban a munkaviszony nem szűnik meg, így a kiutasítás jogellenes.

A hatóságok azt javasolták a nőnek, hogy a kérelmet otthonról, vagyis a Fülöp-szigetekről adja be, ami szintén ellentétes az uniós joggal. A történet rávilágít arra, hogy egy ilyen döntés hogyan szakíthat szét egy családot.

The post Családegyesítési üggyel kapcsolatos EU jogi probléma az OIF gyakorlatában – ATV riport appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

EU Kék kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat a tartózkodási engedélyekre vonatkozó általános feltételeken túl:

• akinek a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;
• az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak; és
• Magyarország területén valós bejelentett lakcíme van.

EU Kék Kártya speciális feltételei

Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés igazolása az alábbiak szerint történhet:

a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható. Amennyiben a felsőfokú szakképzettséget igazoló dokumentum nem magyar nyelven került kiállításra, akkor annak Országos Fordító Iroda által hiteles fordítással ellátott magyar fordítása szükséges. A felsőfokú végzettségnek és a betölteni kívánt állásnak illeszkednie kell egymáshoz.

Az EU Kék Kártya esetében alkalmazandó legkisebb munkabér 2026-ban 1.001.048 HUF.

EU Kék kártya Érvényességi ideje

A Kék Kártya érvényességi ideje nem lehet kevesebb mint egy év. Ha a foglalkoztatás ennél rövidebb időtartamra szól, akkor a szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani. Az EU Kék Kártya érvényességi ideje nem lehet több mint négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

Az érvényességi idő megállapításának a Bevándorlási Hivatal figyelembe veszi a kérelmező útlevelének érvényességi idejét is. A kérelmező úti okmányának érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie, azaz a lejárat napján az útlevélnek még érvényesnek kell lennie.

A kérelem elbírálásának ideje 90 nap.

Más Európai Unió tagállama által kiadott kék kártya

Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat Magyarországon kék kártyát, ha:

a kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és rendelkezik a kiadásának törvényben meghatározott feltételeivel.

Eljárási díj

Az kérelem benyújtásakor fizetendő eljárási díj 26.000 Ft. Az engedély meghosszabbításáért fizetendő eljárási díj 26.000 Ft.

The post EU Kék kártya appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély harmadik országbeli állampolgár kaphat, ha tartózkodásának célja munkaviszonyban vagy ehhez hasonló jogviszonyban történő munkavégzés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje maximum kettő év, azaz maximum ennyi időre kérhető. Az engedély lejárata előtt meghosszabbítható, de a meghosszabbított idő sem lehet több mint plusz 2 év.

Milyen dokumentumok kellenek a munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez

A munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez a két legfontosabb dokumentum az érvényes munkaerő igény és a foglalkoztatóval kötött elő-munkaszerződés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti eljárás összevonteljárás, amely összevont engedélyt eredményez, azaz tartózkodásra és munkavállalásra jogosítja a tulajdonosát egyszerre.

Mi az az összevont engedély?

Összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra is együttesen jogosítja.

Elő-munkaszerződés: a létesítendő munkaviszony igazolására a harmadik országbeli állampolgárnak a magyar munkáltatóval elő-munkaszerződést kell kötnie, amiben előre meg kell állapodniuk

1. a tényleges munkakörről,
2. a munkabérről,
3. a munkába állás várható kezdetéről,
4. a munkaviszony időtartamáról,
5. a munkavégzés helyéről,

Ezeken kívül a munkakör betöltéséhez szükséges munkatapasztalatot és képesítést rögzíteni kell, feltéve, hogy a betöltendő munkakör végzettséghez kötött. A várható munkába állás kezdete nem lehet későbbi mint a tartózkodási engedély iránti kérelem beadását követő 120 nap.

Azon jogi személyek tulajdonosát, vezető tisztségviselőjét, akik tényleges munkát is kívánnak végezni (a vezető tisztviselői, képviseletei tevékenységük mellett) és munkavállalás céljából terjesztik elő a tartózkodási engedély iránti kérelmüket, a fenti iratok mellett a jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyt kérelmezőknek előírt igazoló iratok csatolására is felhívhatja az eljáró hatóság.

Munkaerő igény bejelentése a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzése során

harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához érvényes munkaerő-igény szükséges. A munkaerőigényt a foglalkoztatónak kell benyújtania. Érvényes munkaerő igénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató:

1. a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,
2. a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
3. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

A munkaerő igény érvényességének idejét 10 napnál hosszabb időszakban kell meghatározni.  A munkaerőigényt annál a fővárosi kerületi vagy járási hivatalnál kell bejelenteni, amelynek területén a munkavállaló foglalkoztatása történik. Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása több vármegye területén fog történni, vagy esetleg országosan, akkor a munkaerőigényt a foglalkoztató székhelye szerinto foglalkoztatási hivatalnál kell benyújtani.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

A munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a munkavállalási engedélyben szereplő időre adja ki a harmadik országbeli munkavállalónak. A munkavállalási engedély legfeljebb két évre adható ki, tehát a tartózkodási engedély érvényességi ideje sem lehet ennél több. Amennyien azonban a kérelmező útlevelének érvényességi ideje a kérelmezett időnél hamarabb lejár, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az útlevl érvényességének idejét fogja figyelembe venni, függetlenül attól, hogy mennyi időre kérte a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélyt. A munkavállalási engedély meghosszabbítható.

A munkaszerződésen és a munkaerő igényen kívül milyen egyéb dokumentumok szükségesek a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez?

A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is:

1. magyarországi lakóhelyének igazolása: bérleti szerződés, szívességi használati szerződés vagy saját ingatlantulajdon is lehet. A hasznos alapterületet úgy kell számolni, hogy az ott lakókra minimum 6nm jusson fejenként.
2. teljes körű egészségbiztosítás: tekintettel arra, hogy a kérelmező az első alkalommal még nem lesz biztosított a kérelmezés időpontjában, magánbiztosító biztosítása szükséges annak érdekében, hogy az engedélyt megkapja. A tartózkodási engedély megszerzését követően és a munkaviszony létrejöttét követően a magyar állampolgárokhoz hasonlóan TB biztosított lesz a harmadik országbeli munkavállaló is.
3. megtakarítás igazolása bankszámla kivonattal vagy egyéb módon: 3 havi bankszámlakivonat szükséges. Azt szükséges igazolni, hogy a Magyarországra való be- és kiutazás költségét a harmadik országbeli állampolgár fedezni tudja.
4. érvényes útlevél: a kérelmező útlevelének érvényességi idejének le kell fednie a tartózkodás időtartamát.
5. A harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.

Olvassa el más idegenrendészeti témájú cikkeimet is

The post Munkavállalási célú tartózkodási engedély appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Ki nyújthat be ilyen kérelmet?

Családi együttélés célú tartózkodási engedély benyújtására az a harmadik országbeli személy jogosult, aki tartózkodási engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli személy vagy tartózkodási kártyával rendelkező személy családtagja. Tehát ilyen jellegű tartózkodási engedély iránti kérelmet az nyújthat be, akinek családtagja már rendelkezik más fajta tartózkodási engedéllyel vagy legalább vele egyidejűleg nyújtja be kérelmét vagy szabad mozgás jogával rendelkező személy családtagja.

Ki minősül családtagnak?

A családegyesítési célú tartózkodási engedély szempontjából családtagnak minősül a harmadik országbeli állampolgár házastársa, házastársával közös gyermekük, olyan eltartott gyermek, aki felett a harmadik országbeli személy felügyeletet gyakorol.

Családi jogállás bizonyítása

A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor bizonyítani kell a családi kapcsolatot. A családi kapcsolatot elsősorban az alábbi dokumentumok igazolják:

• házassági anyakönyvi kivonat: külföldön kötött házasság esetén, amennyiben az egyik fél magyar állampolgár, a külföldön kiállított házassági anyakönyvi kivonatot honosíttatni kell, azaz ki kell állítani a magyar házassági anyakönyvi kivonatot. Amennyiben külföldi felek közötti házasságot szükséges igazolni, akkor a külföldön kiállított házassági anyakönyvi kivonatot apostille-al kell ellátni vagy felül kell hitelesíttetni.
• születési anyakönyvi kivonat: gyermek esetén magyar születési anyakönyvi kivonat szükséges, amennyiben a gyermek magyar állampolgár, ha a gyermek külföldi állampolgár, a születési anyakönyvi kivonatot felül kell hitelesíttetni vagy apostille-al kell ellátni.

Milyen egyéb dokumentumok szükségesek a kérelemhez?

A családi kapcsolathoz kapcsolódó dokumentumokon kívül az alábbi dokumentumok szükségesek a kérelem benyújtásához:

• magyarországi lakóhely igazolása: a kérelmező a magyarországi lakóhelyét lakástulajdonnal vagy bérleti szerződéssel vagy más szálláshely igazolásával igazolhatja.
• megélhetés igazolása: igazolni kell, hogy a kérelmező megélhetése biztosított. Ennek igazolására szolgál a korábbi év adóigazolása, jövedelemigazolás, magyarországi pénzintézetnél vezetett bankszámla kivonata vagy az eltartásra irányuló közokirat.
• egészségbiztosítás igazolása: egészségügyi ellásra Magyarországon a harmadik országbeli személy csak azt követően jogosult, hogy tartózkodási engedélyt kapott, addig biztosítóval kötött biztosítás megléte szükséges.
• kiutazás feltételeinek megléte: a kérelmezőnek érvényes útlevéllel kell rendelkeznie, valamint rendelkeznie kell a kiutazáshoz elegendő anyagi fedezettel vagy repülőjeggyel arra az esetre, ha a tartózkodási engedély iránti kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jogerősen elutasítaná.

Eljárás menete és érvényességi idő

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a családegyesítési célú tartózkodási engedélyeket 21 nap alatt bírálja el, amelybe nem számít bele az esetleges hiánypótlás ideje.

A családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje 3 év, illetve 4 év abban az esetben, ha a családtag EU Kék kártyával rendelkezik.

The post Családegyesítési célú tartózkodási engedély appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.