A harmadik országból érkező, Magyarországon dolgozó nőnek el kell hagynia az országot, mivel nem végez „tényleges munkát”. A nő éppen szült, és a hatóságok a munkaviszony megszűnésére hivatkozva visszavonták a munkavállalási engedélyét, ami a kiutasítását vonná maga után.

Idegenrendészeti ügyvédként én képviselem a családot, a családegyesítési kérelmet intézése során. A A hatóságok eljárása álláspontom szerint ellentétes az uniós irányelvekkel

• EU-s irányelv: Az EU-s irányelv alapján a magyar állampolgár kiskorú gyermek és a harmadik országbeli állampolgár szülő között függőségi viszony áll fenn. A nő tehát jogosan kérhet családegyesítési engedélyt Magyarországon, még akkor is, ha a munkaviszonya megszűnt.
• Munkajogi szabályok: Az ügyvéd rámutat, hogy a bevándorlókra is vonatkozik a magyar Munka Törvénykönyve, így nekik is jár a szülési szabadság. A tartózkodási engedély csak akkor vonható vissza, ha a munkaviszony megszűnik. A szülési szabadság alatt azonban a munkaviszony nem szűnik meg, így a kiutasítás jogellenes.

A hatóságok azt javasolták a nőnek, hogy a kérelmet otthonról, vagyis a Fülöp-szigetekről adja be, ami szintén ellentétes az uniós joggal. A történet rávilágít arra, hogy egy ilyen döntés hogyan szakíthat szét egy családot.

The post Családegyesítési üggyel kapcsolatos EU jogi probléma az OIF gyakorlatában – ATV riport appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

A magyar cégeknek a jelen (2022) helyzetben égető munkaerő igénye van. Sok cég foglalkoztat külföldieket (például ukránokat, indiaiakat) az építő iparban, de a mezőgazdaságban is. Ennek ellenére a idegenrendészeti eljárás rendkívül szigorú és bürokratikus. Tapasztalt ügyvédre és precíz munkavégzésre van szükség, hogy a külföldről toborzott munkaerő minél előbb munkába léphessen.

A külföldiek magyarországi munkavállalásának ügye nagyon fontos ügyvédi kihívás aminek örömmel teszek eleget.

Külföldi munkavállalók magyarországi tartózkodási engedélyének legfontosabb szabályai

Külföldi állampolgárok Magyarországon csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, azonban vannak kivételek, amelyek részben a tevékenységhez, részben a személyhez kapcsolódnak. Ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak az egyes EU tagállamok állampolgáraira is.

Milyen engedélyek léteznek a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt.) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén – a jogszabályban meghatározott kivétellel –

1. az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
2. a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély?

A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania a jogszabály mellékletében meghatározott formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál.

Kivételek:

1. a kérelmet a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki,
2. a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál, illetve járási hivatalnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni.

A külföldiek magyarországi munkavállalási engedélyét akkor kell kiadni, ha

1. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és
2. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
3. a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy

1. a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
2. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a munkavállalási engedély kiadásának további feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

Milyen mellékletei vannak a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó kérelemnek?

A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét (a szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével) hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a kormányhivatal a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e.

Az engedély érvényessége

A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

Az egyéni engedély legfeljebb két évre adható. Az egyéni engedély meghosszabbítható.

Ettől eltérően a fogadási megállapodás alapján kutatást végző kutató esetében az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás érvényességi időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg.

Mikor nem kell engedély külföldi munkavállaló foglalkoztatására?

A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre. A foglalkoztatási törvény felhatalmazása alapján törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályait kormányrendelet tartalmazza.

Mi minősül munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak?

Azokon az eseteken felül, amikor valaki nem rendelkezik munkavállalási engedéllyel, engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is,

1. ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá
2. ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.

Mi a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás következménye?

A munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásnak két jelentős következménye van:

1. a munkaügyi bírság kiszabása,
2. a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megtiltása és kiutasítása.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörében munkaügyi bírságot szabhat ki. A munkaügyi bírság legkisebb összege harmincezer forint, melyet a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével határoz meg. Bizonyos esetekben a hatóság nem mérlegelhet, hanem tételes összegű bírságot kell kiszabnia, pl. a harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása esetén.

A másik következmény a harmadik országbeli állampolgárt érinti, az engedély nélkül történt foglalkoztatás esetén ugyanis a rendőrség vagy a határőrség által előállítható és kiutasítható az országból, amelyről az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság dönt.

Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása

Az EU/EGT államok állampolgárai, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ez azt jelenti, hogy Magyarország a közösségi jogot alkalmazza a munkavállalók szabad áramlása területén.

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre jelenleg a belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén állampolgárokra és – állampolgárságtól függetlenül – hozzátartozóikra terjed ki.

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni valamennyi szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.

A bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

(forrás: magyarorszag.hu)

Más bevándorlási cikkeim

The post Külföldiek magyarországi munkavállalása appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély harmadik országbeli állampolgár kaphat, ha tartózkodásának célja munkaviszonyban vagy ehhez hasonló jogviszonyban történő munkavégzés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje maximum kettő év, azaz maximum ennyi időre kérhető. Az engedély lejárata előtt meghosszabbítható, de a meghosszabbított idő sem lehet több mint plusz 2 év.

Milyen dokumentumok kellenek a munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez

A munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez a két legfontosabb dokumentum az érvényes munkaerő igény és a foglalkoztatóval kötött elő-munkaszerződés. A munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti eljárás összevonteljárás, amely összevont engedélyt eredményez, azaz tartózkodásra és munkavállalásra jogosítja a tulajdonosát egyszerre.

Mi az az összevont engedély?

Összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra is együttesen jogosítja.

Elő-munkaszerződés: a létesítendő munkaviszony igazolására a harmadik országbeli állampolgárnak a magyar munkáltatóval elő-munkaszerződést kell kötnie, amiben előre meg kell állapodniuk

1. a tényleges munkakörről,
2. a munkabérről,
3. a munkába állás várható kezdetéről,
4. a munkaviszony időtartamáról,
5. a munkavégzés helyéről,

Ezeken kívül a munkakör betöltéséhez szükséges munkatapasztalatot és képesítést rögzíteni kell, feltéve, hogy a betöltendő munkakör végzettséghez kötött. A várható munkába állás kezdete nem lehet későbbi mint a tartózkodási engedély iránti kérelem beadását követő 120 nap.

Azon jogi személyek tulajdonosát, vezető tisztségviselőjét, akik tényleges munkát is kívánnak végezni (a vezető tisztviselői, képviseletei tevékenységük mellett) és munkavállalás céljából terjesztik elő a tartózkodási engedély iránti kérelmüket, a fenti iratok mellett a jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyt kérelmezőknek előírt igazoló iratok csatolására is felhívhatja az eljáró hatóság.

Munkaerő igény bejelentése a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzése során

harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához érvényes munkaerő-igény szükséges. A munkaerőigényt a foglalkoztatónak kell benyújtania. Érvényes munkaerő igénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató:

1. a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,
2. a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
3. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

A munkaerő igény érvényességének idejét 10 napnál hosszabb időszakban kell meghatározni.  A munkaerőigényt annál a fővárosi kerületi vagy járási hivatalnál kell bejelenteni, amelynek területén a munkavállaló foglalkoztatása történik. Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása több vármegye területén fog történni, vagy esetleg országosan, akkor a munkaerőigényt a foglalkoztató székhelye szerinto foglalkoztatási hivatalnál kell benyújtani.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

A munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a munkavállalási engedélyben szereplő időre adja ki a harmadik országbeli munkavállalónak. A munkavállalási engedély legfeljebb két évre adható ki, tehát a tartózkodási engedély érvényességi ideje sem lehet ennél több. Amennyien azonban a kérelmező útlevelének érvényességi ideje a kérelmezett időnél hamarabb lejár, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az útlevl érvényességének idejét fogja figyelembe venni, függetlenül attól, hogy mennyi időre kérte a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélyt. A munkavállalási engedély meghosszabbítható.

A munkaszerződésen és a munkaerő igényen kívül milyen egyéb dokumentumok szükségesek a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzéséhez?

A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is:

1. magyarországi lakóhelyének igazolása: bérleti szerződés, szívességi használati szerződés vagy saját ingatlantulajdon is lehet. A hasznos alapterületet úgy kell számolni, hogy az ott lakókra minimum 6nm jusson fejenként.
2. teljes körű egészségbiztosítás: tekintettel arra, hogy a kérelmező az első alkalommal még nem lesz biztosított a kérelmezés időpontjában, magánbiztosító biztosítása szükséges annak érdekében, hogy az engedélyt megkapja. A tartózkodási engedély megszerzését követően és a munkaviszony létrejöttét követően a magyar állampolgárokhoz hasonlóan TB biztosított lesz a harmadik országbeli munkavállaló is.
3. megtakarítás igazolása bankszámla kivonattal vagy egyéb módon: 3 havi bankszámlakivonat szükséges. Azt szükséges igazolni, hogy a Magyarországra való be- és kiutazás költségét a harmadik országbeli állampolgár fedezni tudja.
4. érvényes útlevél: a kérelmező útlevelének érvényességi idejének le kell fednie a tartózkodás időtartamát.
5. A harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.

Olvassa el más idegenrendészeti témájú cikkeimet is

The post Munkavállalási célú tartózkodási engedély appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.