Az ügyvéd eljárása során ügyfele jogi képviseletét látja el történjen az akár bíróság, hatóság előtt, vagy bármilyen más jogi ügyben. Az ügyvéd elsődleges feladata, hogy ügyfele érdekeit szem előtt tartva, az ügyfelet jogairól, kötelezettségeiről, az őt érintő esetleges joghátrányokra figyelmeztetve képviselje megbízóját, azaz ellássa ügyfele képviseletét, büntetőügyben védelmét, jogi tanácsot adjon részére, szerződést, beadványt, más iratot készítsen, vagy ezekhez kapcsolódóan letétet kezeljen.

2. Az Ügyvéd titoktartási kötelezettsége

Attól pillanattól kezdve, hogy az ügyfél belép az ügyvéd irodájába és előadja jogi problémáját, az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli az elhangzottakkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az ügyvéd és az ügyfél között a megbízás létrejön vagy sem. Az ügyvéd titoktartás kötelezettsége ügyvédi működésének megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási kötelezettség nemcsak a szóban elhangzottakra, hanem az ügyvéd által készített vagy eljárása során birtokába került iratra is kiterjed.

Ügyvédi titoktartás alóli felmentés

Az ügyvéd a titoktartási kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az alól számára felmentést adnak. A titoktartási kötelezettség alól felmentést adhatnak:

• a megbízó;
• a megbízó jogutódja; és
• a megbízó törvényes képviselője.

A fentieken kívül más személy az ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól nem mentheti fel.

A felmentés alól egy kivétel van: abban az esetben, ha az ügyvéd valamilyen tényről, adatról védőként szerzett tudomást, ezekre vonatkozóan akkor sem hallgatható ki tanúként, ha az arra jogosult a titoktartási kötelezettség alól felmentette. 

3. Az Ügyvéd és az Ügyfél közötti megbízás

Az ügyvéd és az ügyfele között megbízás akkor jön létre, ha annak tartalmában, a megbízási díjban és az esetleges költségekben megállapodnak. A megbízási szerződést írásban kell megkötni, kivéve, ha a megbízás tanácsadásra irányul. Amennyiben az ügyvéd és az ügyfél közötti megbízás bármilyen oknál fogva felmondásra kerül, az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

Az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmi kapcsolat fenntartása érdekében fontos kitétel, hogy az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben pedig akkor vállalhat el megbízást az ügyvéd, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés. Ez alól természetesen a megbízó az ügyvéd részére írásban felmentést adhat.

Szeretném ügyfeleim figyelmét felhívni az okiratszerkesztés esetére. Amennyiben okiratszerkesztő ügyvédként (pl.: adásvételi szerződés elkészítése során) járok el, akkor mindegyik szerződő fél (pl.: az eladó és a vevő) jogi képviselőjeként vagyok jelen. Így valamennyi fél az ügyvéd megbízójának minősül, függetlenül attól, hogy az ügyvédi költségeket melyik fél viseli.

1. Az Ügyvéd feladata

Az ügyvéd eljárása során ügyfele jogi képviseletét látja el történjen az akár bíróság, hatóság előtt, vagy bármilyen más jogi ügyben. Az ügyvéd elsődleges feladata, hogy ügyfele érdekeit szem előtt tartva, az ügyfelet jogairól, kötelezettségeiről, az őt érintő esetleges joghátrányokra figyelmeztetve képviselje megbízóját, azaz ellássa ügyfele képviseletét, büntetőügyben védelmét, jogi tanácsot adjon részére, szerződést, beadványt, más iratot készítsen, vagy ezekhez kapcsolódóan letétet kezeljen.

2. Az Ügyvéd titoktartási kötelezettsége

Attól pillanattól kezdve, hogy az ügyfél belép az ügyvéd irodájába és előadja jogi problémáját, az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli az elhangzottakkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az ügyvéd és az ügyfél között a megbízás létrejön vagy sem. Az ügyvéd titoktartás kötelezettsége ügyvédi működésének megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási kötelezettség nemcsak a szóban elhangzottakra, hanem az ügyvéd által készített vagy eljárása során birtokába került iratra is kiterjed.

Ügyvédi titoktartás alóli felmentés

Az ügyvéd a titoktartási kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha az alól számára felmentést adnak. A titoktartási kötelezettség alól felmentést adhatnak:

• a megbízó;
• a megbízó jogutódja; és
• a megbízó törvényes képviselője.

A fentieken kívül más személy az ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól nem mentheti fel.

A felmentés alól egy kivétel van: abban az esetben, ha az ügyvéd valamilyen tényről, adatról védőként szerzett tudomást, ezekre vonatkozóan akkor sem hallgatható ki tanúként, ha az arra jogosult a titoktartási kötelezettség alól felmentette. 

3. Az Ügyvéd és az Ügyfél közötti megbízás

Az ügyvéd és az ügyfele között megbízás akkor jön létre, ha annak tartalmában, a megbízási díjban és az esetleges költségekben megállapodnak. A megbízási szerződést írásban kell megkötni, kivéve, ha a megbízás tanácsadásra irányul. Amennyiben az ügyvéd és az ügyfél közötti megbízás bármilyen oknál fogva felmondásra kerül, az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

Az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmi kapcsolat fenntartása érdekében fontos kitétel, hogy az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben pedig akkor vállalhat el megbízást az ügyvéd, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés. Ez alól természetesen a megbízó az ügyvéd részére írásban felmentést adhat.

Szeretném ügyfeleim figyelmét felhívni az okiratszerkesztés esetére. Amennyiben okiratszerkesztő ügyvédként (pl.: adásvételi szerződés elkészítése során) járok el, akkor mindegyik szerződő fél (pl.: az eladó és a vevő) jogi képviselőjeként vagyok jelen. Így valamennyi fél az ügyvéd megbízójának minősül, függetlenül attól, hogy az ügyvédi költségeket melyik fél viseli.

The post Az Ügyvéd appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.

Az érintett módosítás a Vht. 159.§ (8) bekezdését érintette, amely szerint „Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést úgy tűzi ki, hogy a lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 90%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.”

Kire vonatkozik a módosítás?

A vételi ajánlat minimális összegére vonatkozó jogszabály módosítás kizárólag azokra az ingatlan árverésekre vonatkozik, amelynek alapja fogyasztóval kötött szerződésből származó követelés. Tehát a gyakorlatban a hitelintézetek és a fogyasztónak minősülő személyek között létrejött szerződésből (kölcsönszerződés) származó követelések folytán indított és lefolytatott ingatlan árverések esetén alkalmazandó a minimális 90%-os vételi ajánlat.

Mikor alkalmazandó a 90%-os előírás?

A végrehajtási eljárás egy többlépcsős folyamat. Amikor a végrehajtó elindítja az árverést, az érintett ingatlan először az Ingatlanárverési Hirdetmények között kerül árverezésre. Amennyiben ez az első árverés sikertelen, akkor a végrehajtó a következő körben a Sikertelen Ingatlanárverési Hirdetmények között bocsátja árverésre az ingatlant.  Ennek sikertelensége esetén egy ún. ingatlan átvételi eljárás veheti kezdetét.

A hivatkozott jogszabályhely előírása szerint a 90%-os vételi ajánlat abban az esetben alkalmazandó, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt. Tehát a szabály alkalmazásához szükséges, hogy (i) az ingatlan a Folyamatos Ingatlanárverési Hirdetmények között kerüljön árverezésre, amelyre akkor kerülhet sor, ha az előzőekben említett árverési eljárások és az átvételi eljárás is sikertelen volt és (ii) a Folyamatos Ingatlanárverési Hirdetmények között történő közzététel óta egy év elteljen.

A lakóingatlan árverése az első árverés során

Fontos megemlíteni, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekből eredő ingatlan árverésekkel kapcsolatban a jogalkotó még több helyen módosította a Vht.-t. Az egyik legjelentősebb módosítás az, hogy lakóingatlan árverése esetén az érvényesen tehető véteki ajánlatnak meg kell egyeznie legalább a lakóingatlan kikiáltási árával. Ez a módosítás azt teszi lehetővé, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a lakóingatlanok minimum becsértéken kerüljenek értékesítésre az árverés során, amely szabály a fogyasztót védi, a hitelezőt azonban a megtérülés szempontjából akadályoztathatja.

The post INGATLAN FOLYAMATOS ÁRVEREZÉSE ÉS A VÉTELI AJÁNLAT appeared first on Dr. Bátki Hanna Ügyvéd.